A történet mesébe illő és megható, mégis üzlet. Gyulaj település nagyon nehézsorsú, az emberek mélyszegénységben élnek, ugyanakkor az is tudott, hogy a falu határában szuper minőségű földek várják a megmunkálást. Ezt ismerték és használták fel a faluban. Összefogott a polgármester, helyiek, az önkormányzat és a Magyar Máltai Szeretet Szolgálat, és létrejött valami egészen egyedülálló. 

A történetről sok helyen sokat lehet olvasni, nem is mennék most bele a részletekbe, hogy hogyan és miként is működik a Hetedhét Határ Szociális Szövetkezet. Inkább arról írnék, ami engem igazán megfogott, amikor ott jártam. A barátságos légkör és az illatok. Mert én mint vásárló, amikor megláttam olyan különlegességeket, mint az almás sütőtökkrém, vagy levendula szörp, rögtön arra gondoltam, hogy nekem ebből szereznem kell. A kolbászról és a füstölt áruk illatáról nem is beszélve (kép :)

És itt jön be a képbe, az, amiről sajnos csak egy képet láttam. Egy fotót arról a nemrég bezárt pécsi boltról, ami igazi fiatalos, újhullámos és modern külsejével a jövő húsboltjait vetítette elém. De miért is írom le ezt? Mert szeretnék minél több ilyen hellyel találkozni jártomban - keltemben: amilyen ennek a szövetkezetnek a vezetősége, amilyenek a benne dolgozó emberek és amilyenek a termékek. Én szerencsés helyzetben vagyok, mert a családban még tudok igazi házikolbászt szerezni. De mi lesz azzal, aki nem ilyen szerencsés? Csak a tömegtermék marad nekik? Remélem nem, remélem hogy minél több ilyen hely lesz, és ha legközelebb Gyulaj közelében, vagy Dombóváron a régi piac környékén járok, biztosan teli kosárral fogok távozni. Mert adni így is lehet!

Szép és tartalmas hétvégét Nektek!

The country edition

u.i.: Ha a beszerzett almás sütőtökkrémet megkóstolom, vagy akár készül is belőle valami finomság, azt mindenképpen meg fogom osztani Veletek is :)

Jó, hogy volt nálam fényképezőgép, bár telefonnal is meg lehetett volna oldani. Sokszor útközben nem álltam meg régebben, mert mindig rohantam, pedig olyan sok szépet lát az ember. Hangsúlyoznám a biztonságos megállást autóval, nehogy balesetet okozzunk! De ha meg tudom oldani, mostantól mindig meg fogok állni, csinálok néhány képet és utána megosztom Veletek ha ilyen szépet látok. Gyulaj felé, félúton, klassz csíkos mintázat a szántóföldön. Like :)

Ki gondolta volna, hogy bármikor is tetszeni fog nekem olyan dolog, amihez nem igazán értek. Mégis: monumentális, elbűvölő és érdekes volt a bátai szivattyútelep, amit megnéztem a településen. A régi, hatalmas vas alkatrészek, az ipari jelleg és a hely története is nagyon megfogott. Sztorik a múltból: Duna szabályozás előttről, pre-villamos áram időkből és nagy árvízekről. El sem tudom képzelni, olyan ember, aki ért is hozzá, mennyit kérdezhet ezen a helyen? :) Mindenesetre aki körbevezetett, maga is dolgozott még a telepen, szóval szerintem bármilyen kérdésemre tudott volna válaszolni, DE nem volt...engem csak a szépsége bűvölt el, ilyet is tehet velem egy szivattyútelep, hát igen! 

Ha arra jártok látogassátok meg. A faluban egyébként vannak még érdekességek, jön majd az is :) To be continued...

The country edition

A fotó azon a sétán készült, melyet néhány hétvégével ezelőtt tettünk, természetesen Bonnie kutyával a Sió partján. Sajnálom, hogy eddig nem is gondoltam erre a közeli, mégis csodálatos sétaterepre! Nagyon tetszett az elhagyatottsága, csak egy- két pecás volt a vidéken :) Ugyan gyalog a városból nem lehet egyszerű kijutni, de autóval csodásan le lehet parkolni a 6-os útról lekanyarodva, közvetlenül a Sió töltés mellett. 

Az egyik legjobb dolog ebben az volt, hogy Bonnie szabadon mehetett, nem kellett szembeforgalomtól tartanunk, és teljesen új oldaláról láthattuk a dombot, melyen a Bor utca húzódik. Természetesen azt a pontot is meg kellett csodálnunk, ahol a Völgység- patak a Sióba torkollik, lévén bonyhádi kötődésünknek. Az élmény még teljesebb lehetett volna, ha tovább haladunk akár Sióagárd felé, akár átjutva a másik oldalra betérünk a Bor utca valamely pincészetébe egy pohárka frissítőre. 

A látványról nem szeretnék áradozni, a kép magáért beszél! Tehát, ha nem akarsz dombot mászni, szereted a patak partokat és a természetet, ezt az útvonalat Neked találták ki! Ja és cseppet se ijedjetek meg a 6os út forgalmának zajától: pár méterrel elhagyva az úthoz közeli részt, a töltésen csend honol, még őzet is láttunk nyugodtan legelészni a mellettünk elterülő szántóföldön!

Kívánok nagyon szép napot Nektek!

The country edition